A stressz és az immunrendszer kapcsolata

Problémák a munkahelyen, a családban vagy az élet más területén – rengeteg stressztfaktor lehet minennapjainkban, amelyre a test és a psziché reagál. Mivel minden ember más, a stresszorokat (olyan dolgokat, amelyek feszültséget okoznak) másképp érzékelik. Éppen ezért van az, hogy egyes helyzetet veszélyként éli meg néhány ember, míg mások úgy vélik, hogy az csak eustress (pozitív stressz), amely magasabb teljesítményszintre ösztönzi őket.

A tanulmányok azt bizonyítják, hogy az immunrendszert mind a rövid távú stressz (például vizsgák vagy kisebb autóbalesetek), mind a hosszú távú stressz (például a munkahelyi nyomás vagy a házastársával vagy partnerével való konfliktus) befolyásolja. Míg a rövid távú stressz elősegíti a fertőzésekben szenvedő sejtek, az úgynevezett limfociták átvitelét a véráramból a bőrbe, ami egyes kutatók szerint segíthet blokkolni a fertőzést és felgyorsíthatja a gyógyulást – a hosszú távú stressz potenciálisan káros hatással van bizonyos immunsejtekre.

Például a krónikus stressz rendkívül rossz hatással bír a vírussal fertőzött sejtekre, tumorsejtekre, valamint a természetes ölősejtekre is, mivel a vírusok kihasználhatják a stresszel kapcsolatos sebezhetőséget. Ily módon gyakrabban betegedhet meg, vagy súlyosabb megfázás és influenza alakulhat ki, ha a teste krónikus stressz alatt áll. Ezenkívül a sebek nem gyógyulnak olyan gyorsan, és az olyan oltások, amelyek segítenek megelőzni bizonyos betegségeket, például az influenzát, nem olyan hatékonyak.

A krónikus stressz a kortizol hormon normálisnál magasabb szintjét okozhatja. Ez akadályozhatja a szervezet gyulladáscsökkentő válaszát, és folyamatos fertőzéseket okozhat, a legújabb immunológiai kutatások szerint.

Az 1980-as évek elején Janice Kiecolt-Glaser pszichológust és Ronald Glaser immunológust, az Ohio Állami Egyetem Orvostudományi Főiskolájának tanárjait, érdekelték a stresszt és a összekapcz immunrendszert összekötő kísérletek. 1982 és 1992 között ezek az úttörő kutatók diákok immunválaszát vizsgáltak meg a stresszes vizsgaidőszak közben. Kutatásuk során többek között azt találták, hogy a tanulók immunrendszere minden évben csökkent a háromnapos vizsgaidőszak stressze miatt. A tesztelt diákoknak ugyanis kevesebb természetes ölősejtje volt a vizsgaidőszak után, amelyek a daganatok és a vírusfertőzések ellen küzdenek, valamint szervezetük majdnem abbahagyta az immunitást fokozó gamma-interferon termelését, és a fertőzés elleni T-sejtek csak gyengén reagáltak a kémcső stimulációjára.

Ezért is fontos, hogy ha folyamatos stresszel küzd, szánjon időt azok forrásainak azonosítására, hogy elkerülje vagy megbirkózzon velük a nemkívánatos stressz hosszútávú következményeivel. 

Stresszkezelő módszerek

Kognitív viselkedési terápia

A KNV azon az elképzelésen alapul, hogy az egészségtelen gondolkodás megváltoztatása más jelentést adhat érzelmeinek. A terapeuta segít azonosítani a negatív gondolkodást, és megtanulod automatikusan helyettesíteni egészséges, pozitív gondolatokkal. 

Élj a jelenben

Ha túl sok időt töltesz a fejedben a múlt újraélésével vagy a jövő elképzelésével, akkor könnyű aggódni. Az egyik egyszerű módja annak, hogy újra kapcsolatba lépj a mosttal, ha elveszel a múltban vagy a jövőben, az, hogy csak egy-két percre koncentrálj teljesen kifelé. Ülj le, vagy állj meg, és érezz át mindent, ami körülötted történik ebben a pillanatban. Nézd meg. Hallgasd meg. Szagold meg. Érezd a napot, az esőt vagy a puha pulóvert a bőrödön.

Meditálj

A meditáció az a csend, amely megszabadít minket minden stresszortól, és kapcsolatba hoz minket a béke és a belső öröm mély érzésével. Egy egyszerű 20 perces utazás önmagunk magja felé kifürkészhetetlen előnyökkel jár. A meditáció harmonizálja a testet, az elmét és a szellemet.

Mozogj

A fizikai terhelést és a sportot az agyunkban lévő motoros kéreg vezérli. Tehát, amikor mozgunk, ez a terület keményen dolgozik, és az egész agy számára rendelkezésre álló erőforrások nagy részét igényli. Ebből kifolyólag a prefrontális kéreg, amely szabályozza a stresszre adott érzelmi válaszunkat egyszerűen nem tudja fenntartani a stressz állapotát. Aktivitási szintje csökken, amellyel egyúttal a stressz szintje is csökken.

Aludj

Az alvás az a folyamat, amikor testünk újjáépül és a mindennapi életünk stresszes eseményeiből. A jó éjszakai alvás friss fizikai és szellemi létet biztosít, így rendkívül fontos, ha nappal toppon akarunk lenni. De az elegendő és minőségi alvás nem lehet olyan egyszerű. A stressz feszültté és szorongóvá tehet, ami ciklikus alvási problémákat okozhat, amelyek viselkedési, fizikai és érzelmi változásokat eredményeznek. A stresszorok azonosításával és azok kiiktatásával dolgozhatsz a jobb alváson, hogy viszonylag távol legyél tőlük, amikor közel van a lefekvés ideje.